2. Fejezet, Furcsa nap de kit érdekel,

*** Ellie szemszöge***

Abban a pillanatban ahogy beléptem az ajtónkon, elszakadt a cipőm. Anya hallva a szakadás sercegő hangját odarohant hozzám .

-          Még csak most kezdődött el az iskola és máris elszakadt a cipőd?Miért nem tudsz jobban vigyázni  a dolgaidra. – sopánkodott majd a kezembe nyomott egy kis pénzt. Tudta jól hogy ez az utolsó cipőm, - Menj és vegyél egy újat. Most mennem kell dolgozni. – mondta és elviharzott.

Gondoltam hogy nem úszom meg az iskola kezdést gondok nélkül.Átöltöztem valami lazába,

  ledobtam hát a cuccomat és elmentem a Forever  21- ba. Körül néztem és rögtön megakadt a szemem egy cipőn.

 Felpróbáktam és a 39-es lett jó. Megfordultam hogy a pénztárhoz menjek, de beleütköztem valamibe vagyis valakibe.

Egy zöld szempár nézett le rám.

-          Bocsi…- jobban megnéztem hogy ki az: Harry. – Hé, te meg mit keresel itt? – kapcsoltam.

-          Láttalak az utcán és utánad jöttem. Mit csinálsz? – felemeltem a cipőt. – Csak nem cipőt veszel?

-          Nagyon jó megállapítás!- dicsértem meg a nyilvánvalót. Elnéztem a pénztár felé hátha veszi az adást.

-           Arrébb álljak?- kérdezte.

-          Légy szíves- elmentem fizetni és kiléptünk az utcára. - Merre mész?

-          Épp ezt akartam én is kérdezni mert mehetnénk együtt is .- ajánlkozott. Ekkor a hasam akkorát kordult hogy szerintem fél London hallotta. - Vagy mehetnénk enni is. Tudok egy jó helyet.

Elindultunk végig a kanyargós utcán. Beszélgettünk, viccelődtünk és mikor megbotlottam ő elkapott. A gödör fürtjeit most egy sapka fogta fel így nem láthattam ahogy az arcát söprik. D elképzeltem és jól nézett ki. egy kedves kis étterembe mentünk be. Eddig még semmi baj sem lett volna csakhogy elkezdtek lányok szálingózni az étterembe. Egyre többen és nem értettem miért bámulnak.

-Khmm… most kimegyek a mosdóba. - állt fel Harry.

***Harry szemszöge***

Ahogy a mosdóba értem felhívtam Zaynt:

-Hello.Hol vagytok?

A Big Bennél.

 -Légyszi írd ki Twitterre hogy ott sétáltok.-kértem.

-Hóhó Harry, mi van? Minek? Azt akarod hogy szétszedjenek a rajongók?- értetlenkedett. A háttérben röhögés vagy röfögés? Biztos Louis az. Gondolatban máris nevettem. -Addigra menjetek el onnan.

-Hát jól van. – Válaszolt.

- Az adósod vagyok.

- Az biztos haver. - mondta Zayn majd letette. Vettem egy nagy levegőt és kisétáltam.

*** Ellie szemszöge***

A lányok még mindig néztek. Egyszercsak az egyik felkapja a telefonját és az kiabálja a többieknek :

-          A Big Bennél vannak!- és mind kiszaladt. Ezt egy kicsit se értettem de visszajött Harry és már el is tűnt ez a gondolat.  Fizettünk és elindultunk. Elkezdett sötétedni. Nem is gondoltam volna hogy ilyen hideg van. Harry szó nélkül rám terítette a pulcsiját.

-          Köszi. - motyogtam és lassan haza sétáltunk de nem épp csöndben. Az egész utca zengett tőlünk. Az ajtónkhoz érve visszaadtam a pulcsiját és megköszöntem.

-          Jól éreztem magam. Találkozunk máskor is?-kérdezte mosolyogva. Imádom a mosolyát de nem adom olyan könnyen magam.Egy nő ne ugorjon rögtön a fiúk lába elé. Kinyitottam az ajtót beléptem és küldtem neki egy puszit és így szóltam:

-          Lehetséges. - mosolyogtam. Éreztem. Lassan becsuktam az ajtót. Aztán az ablakból néztem ahogy távolodik…(folyt. köv.)